Nőtörténeti önálló kiállítás 30 cérnaportréval
„…a lány, az csak éppen hogy van.”
Helyszín
Kesztyűgyár Galéria
Budapest 8. ker. Mátyás tér 15. 1. emelet
Nyitvatartás
H-P 10:00-19:00
Szo 14:00-18:00
Időtartam
2025. január 14-től február 7-ig.
Kurátorok
Lődi Virág
Tar Enikő
Zsiff 9.
Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál
kísérő rendezvénye
Helyszín
Belvárosi Mozi
Szeged, Vaszy Viktor tér 3.
Időtartam
2025. május 27-től május 31-ig.
Nyitvatartás
K-Szo 9:30-22:00
A kiállítás címe Lesznai Anna Kezdetben volt a kert című regényéből származik. A szerző regénybeli alakjának, a kis Lizónak gondolataiból kiemelt az idézet. Lizó kisgyerekként a fiútestvérével való összevetésben ébred rá nemi identitásának társadalmi meghatározottságára, a 19. század női és férfi szerepeinek nyomasztó és máig rögzített valóságára.
És miről álmodik a mai lány, a mostani fiatal nő? Vélhetően, ahogy már a kis Lizó sem, ő még inkább nem arról álmodik, hogy jön egy királyfi tán, holdvilágos éjszakán…. De kérdés, mennyire vannak előtte valódi példaképek: önálló, független nőelődök, vagy még mindig meg kell bírkózniuk, ha erre törekszenek, a femista jelzővel mint szitokszóval. A női lét a 21. században ugyanis még mindig, az utóbbi időben hazánkban pedig ismét sztereotípikus elvárásokkal, előítéletekkel terhes. Miközben számtalan nőelődünk élettörténete, bár gyakran küzdelmes életútja valódi példákkal szolgálhatna nemcsak a lányok, de a legkülönbözőbb korú, társadalmi és élethelyzetű nők számára is kapaszkodókat jelentve. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha tudunk ezekről a nőkről, nem maradnak láthatatlanok.
A Vacsoraparti című híres és monumentális feminista intallációját Judy Chicago sem véletlenül hozta létre. Az volt a célja, hogy „véget vessen a kihagyás folyamatban lévő ciklusának, amelyben a nőket kiírták a történelmi feljegyzésekből”. Saját bevallása szerint a nők kiválasztásának kritériumai az alábbiak voltak:
– Értékes módon hozzájárulás a társadalomhoz
– A nők helyzetének javítása
– Élete és munkássága a nők történetének jelentős aspektusait világította meg
– Példa/példakép lehet egy egyenlőbb jövőhöz
Ezek a szempontok az én választásaimat is áthatották, amikor megvarrtam 30 nőelődünk cérnaportréját.
Az angol sisterhood fogalma is kapcsolható a kiállításhoz. Ez nővériséget, női testvériséget jelent: egymás támogatását, megerősítését. És a sisterhood gyakran azt a tapasztalatot is, hogy ki-ki rájön, a saját problémájával nincs egyedül: más kihívásaiban felismeri a hasonlóságokat. Erre szintén mintákat nyújt(hat)nak a jeles nőkről készült cérnaportrék.
Sokak számára az a hazai vonatkozású tény is ismeretlen, hogy a Magyar Feministák Egyesülete 1904. decemberében, tehát több mint 120 éve alakult meg Budapesten 200 nő és 50 férfi részvételével. Ez az időszak is köthető a kiállításhoz.
“…a lány, az csak éppen hogy van” című, 30 nőtörténeti cérnaportrét felvonultató kiállítást Tatai Erzsébet művészettörténész 2025. január 14-én nyitotta meg.
„Ahol az asszonyok ébrednek, meg kell ismerniök a nőmozgalom élharcosait, ápolniok kell emléküket, mert az ő bátorságuk nyitotta meg nekünk, későbbi jövevényeknek a szabadsághoz vezető utat.”
Bédy-Schwimmer Róza, 1907
„…a lány, az csak éppen hogy van.”
Kiállított alkotások
A nőtörténeti arcképcsarnokomban a következő területek fontos aktorai jelennek meg: feminizmus, aktivizmus, közélet, politika, irodalom, matematika, számítástechnika, egészségügy, színművészet, képzőművészet, szobrászat, feleség szerep.
A témakörök természetesen tovább bővíthetőek, és a végtelenségig folytatható volna a cérnaportrék varrása, hiszen még mindig rengeteg női teljesítmény méltatlanul elhallgatott.
A kiállítással művészi eszközökkel egy több területet felölelő, azonosulási mintákat, de akár példaképeket is felkínáló nőtörténeti arcképcsarnokot kívántam létre hozni, a teljesség igénye nélkül, mintegy ismeretterjesztési céllal.
Lezajlott
Esemény dokumentáció
Videótár
Fotógaléria
Sajtó megjelenések
Egyedi, zseniális és örök. Méltó emléket állít ezeknek a nőknek, miközben az alkotó neve és munkássága is megbecsülésre kerül. Köszönöm, hogy láthattam.
– Szabó Sára
Nagyon mélyre mennek nekem a varrott képeid valami számomra is megmagyarázhatatlan okból. Csodálatosak. Köszönöm neked az élményt.
– Imrei Andrea
Érdekes volt a kiállítás. Az alkotások mögötti gondolatok és apró részletek teszik különlegessé, mint például a befejezetlen varrat, vagy hogy fejet kell hajtani az alkotások előtt, amikor a nevét el kell olvasni a padlón.
– Farkas Márton
Eddig csak a neten csodálhattam az alkotásaidat, és elképesztően inspiráló és felüdítő volt élőben látni ezt a sok kivételesen bátor nőt, példaképeket.
– Gregor Anikó
Szíven ütött. Mit láttam? Mondhatnám egyszerűen: cérnaportrék nőkről. Na, de milyen nőkről, és hogyan elkészített meg prezentált portrék! A tárlat gondolati szervezője a női szempont, teljesítmény, sors kontúrozása. De azért is nagyon érdekes, amit láthatunk, mert a portré műfajának egyfajta újraértelmezése ez a festmények és zömében fényképek alapján megvarrt arcképcsarnok.
– Szarka Klára fotótörténész, kurátor
Ide írhatsz:
Adatkezelési
tájékoztató