Kislány korom óta jelen volt az életemben a ruhaanyagok, a textilek, illetve a varrás, a hímzés. Sok időt töltöttem egy falusi szabó-varró házaspár műhelyében, és minden nőelődöm varrt: magának és családtagjainak ruhákat. Tizenéves korom óta tudok géppel varrni – annak idején egy lábbal hajtós varrógépen tanultam. Ezt a Matador márkájú gépet ma már családi örökségként őrzöm. Tökéletesen működőképes, fantasztikus érzés, hogy még mindig remekül tudok vele varrni. Ugyanakkor jónéhány éve kimondottan azért vettem egy korszerű háztartási villanyvarrógépet, hogy azt elsősorban képzőművészként használjam.

Kezdő alkotóként vágyunk a saját stílus idővel történő kialakulására. A jelenleg domináns alkotói stílusomat 2019 tájékán találtam meg, ebben nagy szerepe volt Tatai Erzsébet művészettörténésznek. Mary Wollstonecraftról készült nagyméretű gépi varrott portrém ugyanis rendkívüli módon megnyerte a tetszését, és nagyon biztatott, hogy ezen a vonalon induljak tovább. És valóban vonzódom a vonalakhoz is: rájöttem, milyen remek cérnával „rajzolni”. Így kezdtem mások által haszontalannak ítélt, gyakran kidobott, illetve megörökölt ruhaanyagokra varrógéppel és kézzel varrni a családunkban fellelhető régi fotókról, valamint cérna portrékat készíteni példaértékű nőelődeinkről. Tanulmányaim során kedvencem volt, amikor folyamatosan, egyetlen vonallal, megszakítás nélkül kellett rajzolni, ezt a módszert vittem át a gépi, illetve kézi varrottaimra, a papír hímzéseimre.

Eredetileg újságíró vagyok (bár évtizedekkel ezelőtt elhagytam a pályát), és nagy öröm számomra, hogy életem harmadik harmadában rátaláltam az igazi szenvedélyemre: 2013 óta foglalkozom képzőművészettel. Sok helyen, sokféle módszert, technikát tanultam, sok tanárnak vagyok hálás a megosztott tudásáért. Elvégeztem egy 2 éves OKJ-s festőművészeti képzést is (dicséretes jelessel befejezvén 2019 májusában), de már korábban is sejtettem, hogy csak a festészet nem elégít ki. Az évek során ugyanis képzőművészeti önismeretre is szert tettem. Így elég hamar rájöttem, hogy a vegyes technikák, a sokoldalú, néha ritkaságszámba menő, mert kevéssé használt képgrafikai módszerek, illetve a kollázs vonzanak. Aztán szinte magától értetődően találtam rá a nő- és textilművészetre.